Yann Martel 1963-ban született Spanyolországban kanadai szülőktől. Pi élete című regényével elnyerte a Booker-díjat, számos nyelvre lefordították, s kiadója nemzetközi pályázatot hírdetett meg a könyv illusztrálására. Itthon a 2004-es Könyvhétre jelentették meg magyarul, ám nem aratott zajos sikert.
Igazság szerint, nem értem, miért. Én imádtam a könyvet! Magasan a legjobb regény (az Üvegbura mellett), amit az utóbbi időben olvastam. Végre mindehez egy tartalomhoz méltó borító is járult csodás illusztrációkkal... egyszerűen minden tökéletes. Élmény olvasni, és szinte lehetetlen letenni!
A történet főhőse - mint ahogyan az a címből is kiderül - Pi, egy 16 éves indiai kisfiú, aki családjával és egy állatkertre való vadállattal a fedélzeten (édesapja egy állatkert vezetője és tilajdonosa volt Indiában) nekiindul a Csendes-óceánnak, hogy új éltet kezdjenek Kanadában. Egy éjszaka azonban elsüllyed a hajó valahol az óceán kellős közepén. Az egyetlen túlélő Pi, és mint később kiderül még egy mentőcsónaknyi állat: egy orángután, egy zebra, egy hiéna és egy bengáli tigris.
A továbbiakben nyomon követhetjük Pi több, mint 200 napos hánykolódását az óceánon, ami azért is különösen izgalmas, mert hősünk személyében nem egy hétköznapi fiút ismerhetünk meg: mélységesen vallásos, olyannyira, hogy egyszerre muszlim, hindu és keresztény; hinduizmusából fakadóan vegetáriánus; alapjában véve egy jámbor személyiség, a légynek sem tudna ártani. Kérdés, hogy ilyen tulajdonságokkal felruházva, hogy lehet életben maradni ilyen páratlanul hosszú ideig az óceánon, és hogy lehet elviselni a tényt, hogy egy pillanat alatt elveszítette az egész családját? Vagy talán pont emiatt képes a végsőkig kitartani?
Remek könyv, ajánlom mindenkinek! (Azoknak pláne, akik szeretik Hamingway Öreg halászát vagy Defoe Robinson Crusoeját!)
A történet főhőse - mint ahogyan az a címből is kiderül - Pi, egy 16 éves indiai kisfiú, aki családjával és egy állatkertre való vadállattal a fedélzeten (édesapja egy állatkert vezetője és tilajdonosa volt Indiában) nekiindul a Csendes-óceánnak, hogy új éltet kezdjenek Kanadában. Egy éjszaka azonban elsüllyed a hajó valahol az óceán kellős közepén. Az egyetlen túlélő Pi, és mint később kiderül még egy mentőcsónaknyi állat: egy orángután, egy zebra, egy hiéna és egy bengáli tigris.
A továbbiakben nyomon követhetjük Pi több, mint 200 napos hánykolódását az óceánon, ami azért is különösen izgalmas, mert hősünk személyében nem egy hétköznapi fiút ismerhetünk meg: mélységesen vallásos, olyannyira, hogy egyszerre muszlim, hindu és keresztény; hinduizmusából fakadóan vegetáriánus; alapjában véve egy jámbor személyiség, a légynek sem tudna ártani. Kérdés, hogy ilyen tulajdonságokkal felruházva, hogy lehet életben maradni ilyen páratlanul hosszú ideig az óceánon, és hogy lehet elviselni a tényt, hogy egy pillanat alatt elveszítette az egész családját? Vagy talán pont emiatt képes a végsőkig kitartani?
Remek könyv, ajánlom mindenkinek! (Azoknak pláne, akik szeretik Hamingway Öreg halászát vagy Defoe Robinson Crusoeját!)
- Értékelés: 10/10
- Egy "kritika" a Pi életéről és Yann Martel novelláskötetéről
- Tudnivalók az íróról
2 megjegyzés:
Dejó, hogy neked is tetszett, én is nagyon szeretem ezt a könyvet :) Az egész történet jól el lett találva.
Hát igen. Jó ízlésünk van. :) Szerintem is remek kis könyv volt. Állítólag film is készül belőle (vagy már elkészült, nem tudom).
Megjegyzés küldése