A történet főhőse Vianne Rocher, aki kislányával egy kis francia kisvárosba, Lansquenet-be érkezik, hogy sok év vándorló életmód után végre végleg letelepedjen. Egy kis csokoládéboltot nyit épp a nagyböjt idején, ami már önmagában is némi ellenszenvet vált ki Francis Reynaud tiszteletesből. Ezt csak fokozza Vianne különös, a falu közösségétől eltérő életszemlélete, melynek köszönhetően sokakat magába bolondít, a szó pozitív értelmében. A történetben nyomon követhetjük Vianne boldogulását, melyet jócskán megnehezít a tiszteletes (a "Fekete ember") és annak népes tábora. A regény telis-tele van ínycsiklandó ízekkel, illatokkal, hangulatokkal, sötét titkokkal, ahogyan azt az írónőtől megszokhattuk.
Mindenképp kellemes olvasmánynak tartom, ám a könyv hátoldalán szereplő felirattal kapcsolatban ("Ha ízlett a sikerfilm, kóstoljon bele az eredeti regénybe is!") annyit megjegyeznék, ha valakinek még sem a filmhez, sem pedig a regényhez nem volt szerencséje, én inkább fordítva ajánlanám: Ha ízlett az eredeti regény, kóstoljon bele a sikerfilmbe is!
- Értékelés: 8/10
- Film, mert az is van: http://www.imdb.com/title/tt0241303/
1 megjegyzés:
Igaz, én is a filmet láttam hamarabb, engem mégis annyira magával ragadott ez a könyv, hogy igazi dicshimnuszokat zengtem róla a blogunkon. Nem is annyira a cselekménye, hanem inkább a hangulata...az érzések, a kis lélekrezdülések, amik a velejét adják. Mondjuk, volt időm alaposan ízlelgetni, mert angolul olvastam, és idegen nyelven mindig csiga tempóban haladok, de ennél a történetnél kivételesen nem bántam, mert imádtam lubickolni benne. Vianne igéző, én mégis Armandért és Roux-ért voltam oda. Részben valószínűleg az őket alakító színészek miatt :) Hiába, nehéz az embernek függetleníteni magát a filmtől.
Megjegyzés küldése