Naomi Novik: Őfelsége sárkánya

Normális esetben valószínűleg egy, maximum két nap alatt kiolvasom ezt a regényt, de mostanában annyi más adódott, ami elterelte a figyelmemet a könyvekről (leánybúcsúztunk egyet a csajokkal - ne tessék megijedni, nem az enyém volt -, szurkolnom kellett a páromnak a kajak-kenu világkupán, aztán egy új jövevény, Panka - egy havanese kiskutya - érkezése...). Szóval egy időre elszakadtam Novik lenyűgöző fantáziavilágától, ami megjegyzem, előtte sikeresen magába szippantott.

Kellemes csalódás volt, pedig igazándiból nem sok félnivalóm volt, hisz nagyon sok pozitív kritikát olvastam a regényről, mielőtt magam is belevágtam az olvasásba. A történet hihetetlenül érdekes és olvasmányos, és bár sokan nehezményezik Noviknak, amiért a cselekményt a szokásostól eltérően nem egy kitalált fantáziavilágba, hanem egy létező történelmi korba, a napóleoni háborúk idejébe helyezi, nekem ez kifejezetten tetszett. Novik olyan részletesen bemutatja az általa megálmodott repülő hadtestet, a különféle sárkányok és reptetőik a társadlomtól kissé elszigetelt, különc életét, hogy számomra cseppet sem vált összeegyeztethetetlenné a napóleoni kor egyéb hadi alakulataival, és zokszó nélkül el tudtam fogadni, hogy valahol, valamikor egy alternatív világban akár így is lehetett volna.

A történet egy Kevély névre hallgató angol hajón veszi kezdetét - ekkor még nyoma sincs sárkányoknak. Aztán miután egy könnyű csatában legyőzik a francia Amitiét, egy különös hadizsákmányra tesznek szert: egy sárkánytojásra. A hajó fedélzetén eluralkodó izgalom már itt sejteti velünk, hogy a repülő hadtest létezése ugyan köztudomású, annak pontos működését és egyáltalán a sárkányok és gazdáik közös életét bizony sűrű homály fedi. És ettől még izgalmasabbnak ígérkezik a dolog. A tojásról megállapítják, hogy hamarosan kikel, így gyorsan gondoskodniuk kell egy személyről, aki vállalja az állat befogását, mely egyet jelent azzal, hogy élete hátralévő részét kizárólag e különös teremtménynek szenteli. Arra azonban egyikük sem számít, hogy hiába a sorshúzás, a sárkányfióka maga választja ki gazdáját, John Laurence kapitányt, akinek attól a pillanattól fogva fenekestül felfordul az élete...

Bár eddig nem igazán volt szerencsém egyéb sárkányos sztorikhoz, így összehasonlítási alapom nem igen van, Noviké viszont valami hihetetlen módon magával rgadott. Nagyon tetszett, hogy többféle sárkányt is felvonultatott, más-más külső és belső ismertetőjegyekkel és különleges képeségekkel. Izgatottan várom, milyen további fajokat ismerhetünk még meg a sorozat elkövetkezendő részeiben, és hogy egyáltalán... hogyan alakul hőseink sorsa. Zárszóként még annyit, hogy a borító valami gyönyörű. Mindhárom eddig megjelent részé egyaránt. Élmény volt kézbe venni.

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kedves Lulin

Már kb. tavasz óta (nah jó... január) óta követem figyelemmel a blogodat. Tetszik ahogy írsz, és remek könyveket választasz. Sok regény felkeltette már érdeklődésemet, de Te is;)

Szívesen találkoznék veled, már ha nem veszed tolakodásnak...

várom mielőbbi (remélem pozitív) válaszod!

Ignotus


p.s.: Panni úgy alszik mint a bunda:) De a szakálla összeszáradt valami miatt..mit adtál neki enni?:)

lulin írta...

Bolond! :)

Nem tudom, mi történhetett Panka szakállával. Csak a szokásos kajcsit kapta. :) Remélem, jól ellesztek. Ha gondolod, ma elviheted sétálni. Szép idő van. Legalábbis nálunk...

Ninetta írta...

nézd :) http://ninettabooks.blogspot.com/2009/07/one-lovely-blog.html

Nani írta...

nem a könyv kapcsán, de én is szeretem a blogodat Lulin :)

http://s-anita.freeblog.hu/archives/2009/08/01/Dij_nekunkes_masoknak/

stippistop írta...

én is, én is! :o))))
http://fulszoveg.freeblog.hu/archives/2009/08/02/Dij/

Amadea írta...

Szia! Van itt neked nálam vmi:

http://href.hu/x/9q20

Ilweran írta...

Tőlünk is kapsz egyet: http://ilweran.freeblog.hu/archives/2009/08/04/Dijat_kaptunk/ :-)